Táplálkozás

Mivel a sok értéktelen között kevés az értékes, nekünk kell okosnak lennünk, hogy mit választunk, mert saját egészségünk és életminőségünk a tét. A döntést e téren soha nem érdemes másra bízni, az élelmiszeriparra pedig végképp nem.

A táplálkozás szerepe és legfontosabb szempontjai

A táplálkozás alapvető szerepe az energia és a tápanyagok biztosítása az életfolyamatok számára. Embernél ehhez kapcsolódik még a gasztronómiai élvezet is, amely külön örömforrás, feláldozni azonban az egészséget a gasztronómia oltárán nem szabad. A táplálékokban lévő természetes szénhidrátok, zsírok és fehérjék energiát és építőanyagot jelentenek a szervezet számára. A vitaminok, ásványi anyagok és nyomelemek különböző biokémiai folyamatok résztvevői vagy különböző molekulák építőelemei. Alapvető szempont a táplálék rosttartalma is, amely nemcsak az emésztőrendszer tisztítását és a széklet megfelelő konzisztenciáját biztosítja, de a vastagbélben élő hasznos bélbaktériumok táplálékát is képezi. Számos növény – főleg a színesek – különböző antioxidánsokat is tartalmaz, amelyek csökkentik a szervezet lassú „kopását”, amely az elkerülhetetlen oxidációs folyamatok hatása. A táplálékban szintén jelenlévő víz pedig felhasználhatóbbá teszi a tápanyagokat a szervezet számára.

A legfontosabb táplálékféleségek számunkra az idénynek megfelelő, elsősorban a Kárpát‐medencében termő friss zöldség‐ és gyümölcsfélék, a teljesértékű gabonák, az olajos magvak és a csírafélék. A gyümölcsöket mindig frissen és önmagában, legfeljebb gabonával keverve, reggel és a délelőtti órákban érdemes fogyasztani, míg a zöldségfélék inkább a délutáni időszakban előnyösebbek. A gabonák közül a glutént tartalmazókat (búza, árpa, rozs, zab) nem érdemes túl rendszeresen fogyasztani, mivel a bennük lévő glutén terhelheti az emésztőrendszert. Ebben azonban nem a glutén, hanem az ember meggyengült emésztő‐ és immunrendszere a hibás. A glutén csak van, ahogy régen is volt, ami változott, az az ember életkörülményeivel és egészségi állapotával kapcsolatos tényezők sokasága.

Gluténérzékenység esetén sem kell lemondanunk azonban a gabonák előnyeiről, hiszen a köles, a barna rizs, a hajdina, a kukorica vagy az amaránt nem tartalmaznak glutént. A zabpehely szintén értékes táplálék, főleg nők számára. A csírafélék változatos fogyasztása az egyik legtermészetesebb multivitamin forrást jelenti. Az olajos magvak – tökmag, dió, mogyoró, napraforgó‐, szezám‐ és lenmag, mandula, mák – szintén alapvetően fontos és értékes energiát adó táplálékok, amelyeket rendszeresen, de kisebb mennyiségben érdemes fogyasztanunk, például néhány szem diót vagy mandulát a reggeli köleskásába keverve, vagy tökmagot, szezámmagot a saláta vagy a leves tetejére szórva. Magasabb energiatartalmuk miatt azonban a késői órákban már nem érdemes fogyasztani ezeket.
További fontos szempont a napszaki elosztás kérdése is. A nap első szakában történő megterhelés miatt logikus, hogy a reggeli a nap egyik legfontosabb táplálkozása. „Reggelizz, mint a király, ebédelj, mint a polgár, vacsorázz, mint a koldus” – tartja a népi bölcsesség. Bár ennek jogosságát néhány szakember kétségbe vonja, a sok tudás helyett a józan ész is elegendő ésszerűségének belátására. Az étkezés esti túlsúlya végképp kerülendő. Általában igaz, hogy a kisebb mennyiségű, de jobb minőségű és bölcsebben megválogatott táplálék fogyasztása jóval célravezetőbb, mint a bőséges, de nem megfelelő minőségű étkezések hosszú sora.

A folyadékfogyasztás értelme

Ivóvizünk minőségét egy vízügyi szakemberünk így jellemezte: „vezetékes vizünk és csapvizünk van, ivóvizünk nincs”. Legkevésbé azonban a folyadék fogyasztását tudjuk nélkülözni. Míg az éhezést szűk két hónapig, a folyadékhiányt 5‐6 napig tudnánk csak elviselni. A víz az újszülött szervezetének 70%‐át, a felnőttének 60%‐át alkotja, vagyis egy 70 kg‐os ember teste ideális esetben több mint 40 liter vizet tartalmaz. Egyáltalán nem mindegy tehát, hogy a víz honnan, milyen formában és minőségben kerül a szervezetünkbe.

A víz az élő szervezet reakcióközege, amelyben az életfolyamatok, a biokémiai reakciók lejátszódnak. Valójában minden sejtünk vizes környezetbe ágyazottan „lebeg”, amelyen keresztül a külvilággal kapcsolatot tart, kommunikál és anyagot cserél. Az átlagember ma mégis több üdítőt, alkoholt, kávét, sört, bort vagy tejet fogyaszt, mint vizet. A természetellenes színű, cukrozott vagy cukormentes (de mesterséges édesítővel kezelt) italok helyett a legkézenfekvőbb alternatíva a tiszta víz, valamint az abból készült változatos gyógyteák, továbbá – ha valaki a tiszta vizet ízetlennek tartaná – a vákuumszárított készítménnyel dúsított víz.

Az optimális mennyiségre vonatkozóan azért nehéz mindenki számára egységes sémát adni, mert minden embernek eltérő az anyagcseréje és a folyadékigénye. Ha általában kellene meghatároznunk az optimális napi mennyiséget, a 30‐40 testtömeg kilogrammonként kb. 1 liter (70 kg‐os testtömeg esetén tehát 2 liter) tiszta víz fogyasztása jelenthet támpontot, amely azonban függ a napi tevékenységtől, a hőmérséklettől, az évszaktól, a páratartalomtól és az aktuális egészségi állapottól is.

A folyadék mennyiségén túl a fontos szempont a minőség is, amelynek tekintetében a gondot a vezetékes vizekben lévő gyógyszerlebomlási termékek, hormonszerű vegyületek, a savas esőkből a talajba és vizekbe mosódó anyagok, a színes italokban lévő mesterséges adalékanyagok, valamint a palackozott vizek túlzott ásványanyag‐tartalma jelenti. Az ásványvizek márkáinak 3‐4 hetente történő váltása főleg ezért is javasolt. Ha nem kellően tiszta és jó minőségű vizet iszunk, akkor a saját szervezetünknek kell megszűrni azt. De vajon előnyös‐e, ha nem a szűrőbetét, hanem a saját vesénk és szöveteink telítődik a szennyezőanyagokkal? A válasz egyértelmű, a kérdés az, hogy teszünk‐e ez ellen vagy sem. A legideálisabb folyadék a forrásvíz lenne. Ez azonban az átlagember számára rendszeresen nem elérhető, így marad a csapvíz, a palackozott víz és a
vízszűrés lehetősége. A csapvíz minősége a klór és más szennyezőanyagok miatt azonban bizonytalan, a palackozott vízzel pedig nemcsak felesleges pénzt költünk és szennyezzük a környezetet, de pontosan nem tudjuk azt sem, hogy mit iszunk meg, vagy mi kerül a palack anyagából a vízbe. Egyre sürgetőbb ezért megbarátkoznunk a „szűrt víz” fogalmával.

Értékes folyadékot a szervezet számára a friss gyümölcsökre és nyers zöldségekre épülő táplálkozás is biztosít. Ez, valamint a tiszta, szűrt víz segíti a szervezet „olajozottabb” működését, fogyókúra esetén a súlyvesztés egyenletesebb voltát, betegség esetén a gyorsabb felépülést. Javulnak a folyadékhiányra visszavezethető panaszok – száraz bőr, szemkiszáradás, fejfájás, vérnyomásproblémák, aranyér, székrekedés – és tisztábbá válik a gondolkodás is. Az életmódváltás e két alapvető területén egy kis odafigyelés már nagyon sokat jelent a szervezet számára. Érdemes erre most, és nem elkésve odafigyelni.

Dr. Csiszár Miklós
sebész, életmód‐tanácsadó
Naturwell Életmód Központ